Szilveszter

2011 december 31-2012 január 1

Az idei szilveszter a szokásosnál szerényebbre sikeredett. Eredetileg 6-an jelezték, hogy jönnének de a végére csak 3-an jöttünk össze. A másik 3-ból 2 Oszakába ment a 3-dik viszont megbetegedett és azért nem tudott jönni. Ez alkalommal is nálunk jöttünk össze olyan 5 óra tájban ahonnan később a Hub-ba mentünk Sakaiban, hogy találkozzunk egy pár külföldi (értsd nem helyi és nem magyar) ismerősünkkel. Kb. 8.30-ra értünk oda de akkorra ők már nem voltak ott. Erre úgy döntöttünk, hogy átmegyünk a Red Rock-ba de ott is elég unalmas volt a hangulat, így tovább vándoroltunk a 59's-ba. 11.40-kor értünk oda és egy 1500 jenes belépő fogadott minket, amit természetesen nem fogadtunk el mert csak 1-ig tartott nyitva a korcsma. Nem volt mit tenni úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk a Hub-ba de közben megálltunk egy éjjel-nappalinál, hogy vegyünk egy sört. Itt vettük észre, hogy "jé már elmúlt éjfél." A Hub-ba még eljutottunk de nem volt különösképpen szórakoztató, így egy kis séta után metróra szálltunk és visszamentünk hozzánk. 

Egy kicsit unalmasnak hangzik az éjszakánk de közben jókat beszélgettünk egymással és másokkal is. Valahol útközben hozzánkcsapódott Steve is de már nem emlékszem, hogy hol.

Attila az éjszaka folyamán elhangzott 3 aranyköpése:

1. Esával pecázik. (Esa magyarul csali.)

2. Él még a férjed? (A metrón Attila ki tudja miért odalépett egy idős hölgyhöz és ezt kérdezte tőle. Érdekes módon a hölgy egy hosszú társalgába elegyedett Attilával.)

3. Hová mentek a Steve-k? (Hosszú bolyongásunk vége felé kérdezte ezt Attila amikor észrevette, hogy Steve valahol leszakadt tőlünk. Csak egy Steve volt velünk.)

Üdv,

Andor

Harmadik Mikulás

2011 december 4.

Nézd meg Zsolt bejegyzését az Mikulás ünnepségről.

http://zsoltadvanturesinjapan.blogspot.jp/2011/12/utolso-mikulas-fellepesem-nagoyaban.html

Gulyás étterem

A huzamosabb ideje Nagojában élő magyarok feltehetőleg még emlékeznek a város azóta is egyetlen magyar éttermére a Gulyásra. Az Ikeshita állomáshoz volt közel az Itō épületben a Higashiyama vonalon. Az étterem még valamikor 2005 előtt bezárt és a helyén azóta volt már burmai és okinawai étterem, izakaya és jelenleg  egy Softbank bolt van ha jól tudom.

Ennek a bejegyzésnek az apropóját az adja, hogy nemrég az interneten találtam egy könyvet Melós voltam Japánban címmel Berecz Edgártól. Az író nagojai munkáit foglalja össze a művében melyben egy fejezet erejéig (22-26 oldal) a Gulyás étteremben eltöltött pincérkedéséről is ír.

Érdemes elolvasni mint kultúrtörténeti érdekességet a nagojai magyarság életéből.

http://bereczedgar-irasai.blogspot.jp/2011/01/melos-voltam-japanban.html

Andor