Laci és az oroszlán

Újabb magyar vonatkozású anyaggal bővült a blog. Ez alkalommal Miki küldött nekem négy fényképet melyeket ő készített a Muchos Niños nevű ajándékboltban a Shima Supein Mura-ban, Mie Tartományban. Az első képen látható könyv otthoni bolti ára 1690 forint, de az interneten megkapható olcsóbban is, a megolcsóbb ár, amit találtam 1266 forint volt. Itt Japánban viszont ugyanazt a könyvet 2600 jenért árulják a neten, tehát több mint háromszorosa az otthoni bolti árnak.






Laci és az oroszlán egyébként Marék Veronika alkotása. A negyedik képen olvasható leírás szerint, legelőször 1965-ben adták ki a Laci és az oroszlán-t Japánban. Itt van Marék Veronika honlapja, amely olvasható magyarul, angolul és japánul is: http://marekveronika.hu/

Az információ és a fényképek Mikitől származnak. Köszönet érte.

Ui. Ne tévesszen meg senkit a 310 jenes árcédula a könyv borítója fölött az első képen, az nem a könyvre vonatkozik hanem az alatta lévő hűtőszekrény mágnesekre.

Európai Parlamenti Választások

Ezt a bejegyzést már korábban meg akartam írni de most jutott rá időm. Június 7-én európai parlamenti választások voltak otthon. Japánban élő magyar állampolgárok a Tōkyōi magyar nagykövetségen adhatták le a szavazatukat június 7-én (vasárnap) reggel 6 és este 7 között. Én azon kevesek közé számíthatom magam, akik részt vettek ezen az eseményen. A szavazást összekötöttem egy kis barátlátogatással és így már pénteken este felmentem Tōkyōba. Mivel a lehető legkevesebbet akartam költeni utazásra így busszal mentem amely du. 5.30-kor indult Nagoyából és este 11-re érkezett meg Shinjukuba. Az oda-vissza út egy kicsit kevesebb mint 8,000 jenbe került, ami kevesebb mint a fele a shinkansen árának. Az út alatt háromszor álltunk meg pihenni. Talán az egyetlen kényelmetlenség a hely szűke volt, de hát nem ránk magyarokra tervezték az üléseket hanem japánok számára így ezen nem érdemes sokat morgolódni.

Visszatérve az eredeti témára, vasárnap délelőtt mentem szavazni. A nagykövetség könnyen megközelíthető mivel több metróvonal is van a környékén. Én a Namboku vonalat választottam, amellyel elmentem az Azabu Jūban állomásig. Onnan egy kb. 10 perces sétával elérhető a nagykövetség. Az odavezető úton elhaladtam az ausztrál nagykövetség mellett, amelyre ha nem lenne kiírva, hogy "Ausztrál Nagykövetség" akkor azt hittem volna, hogy valamilyen agyonvédett katonai bázis. Az egész egy óriási betonszörnyeteg különféle fémszerkezetekkel felszerelve. Meglehelősen nyomasztó hatással volt rám és egy olyan érzést keltett bennem mintha nem is Japánban lennénk hanem Bagdadban.

Ausztrál nagykövetség

A magyar nagykövetség egy középiskola mellett foglal helyet. Míg az ausztrál nagykövetség egy katonai bázisra hasonlít, addig a magyar egy egyszerű japán bérházra. Csak a száradó ruhák hiányoztak az erkélyről a tökéletes hasonlathoz.

Magyar nagykövetség

Nem volt nagy tolongás a nagykövetségen nemcsak azért mert a magyar nem egy tolongós típus, hanem azért is mert két alkalmazotton kívül nem volt senki más ott. A földszinten volt a szavazás, amelyre egy egész szoba a rendelkezésre állott. A szavazás lemenetele a következő: A beikszelt szavazólapot beleteszi a szavazó egy borítékba és leragasztja. Utána kimegy a szavazóhelységből és kitölt egy rövid nyilatkozatot, hogy igazolja, hogy ez az ő szavazata majd a lezárt borítékot és a nyilatkozatot beteszi egy nagyobb borítékba és leragasztja. Ezekután a leragasztott részen aláírja a nagyobb borítékot és bedobja a szavazódobozba.

Egy pár szót beszéltem az ott dolgozókkal akik elmondták, hogy összesen 17-en iratkoztak fel a tōkyōi külképviseleti névjegyzékbe és úgy vettem ki a szavaikból, hogy rajtam kívül mindenki más Tōkyōban vagy a környékén élő magyar volt.

Remélem, hogy 2010-ben már nem egyedül vágok neki ennek az útnak Nagoyából hanem többedmagammal. Lelkes jelentkezők hagyjanak egy rövid üzenetet a "megjegyzés"-nél.

Üdv,

Andor

Ui. Akit tényleg érdekel a dolog, az ne felejtse el felvetetni magát a külképviseleti névjegyzékbe. Részletek itt: http://www.valasztas.hu/